Sikerült először (II.24.) kijutnunk Mugla és Akyaka vonzáskörzetéből végre. Eldöntöttük, hogy elmegyünk Marmarisba, Firat még segített is nekünk, a lányokat kocsival elvitte, mivel nekem nem volt hely (a lányoknak meg luxussegük van :P), ezért én stoppal elmentem a Fethiye - Marmaris kereszteződésig, majd onnan pedig dolmussal (iránytaxi) Marmarisba. Kanyargós út vezet a városba, csakúgy, mint Muglából Akyakába.
A város szélén van a buszmegálló, innen még el kell csípni még egy buszt, ami beviszi az embereket a városba, útközben megismerkedtem egy török lánnyal, ő segített elmagyarázni, hogy mennyi a jegy és hogy melyik busz megy befelé a centrum felé. Itt írtam a lányoknak, hogy hol vannak, mert egész hamar sikerült beérnem. Ők egy teljesen autentikus, tradicionális török gyorséttermet (McDonalds:P) jelöltek meg találkozási pontként, amit szerencsére elég könnyű volt kiszúrni a centrumban. A lányok ettek és utána elindultunk a városba, bár úgy döntöttünk, hogy a legszerencsésebb, ha a tengerpart felé vesszük az irányt, mert az mindig jó mindenhol. :) 
Lényegében Marmrisba nincsen sok dolog, egy nagy túrista és kikötő város egy nagyon szép öbölben. Rodoszra is innen lehet eljutni, ha valaki át akar ugrani egy napra. :) Műemlékeket se lehet találni nagyon, van egy vár, de az nem nagyon hatott meg minket. :) Inkább a parton sétálgattunk. 
Brigi örült is magának. :D A háttérben az öböl, nagyon sok hajót lehet látni mindenhol. (Ezen a képen pont nem :)) Végig sétáltunk a parton, majd a híres Barstreet felé vettük az irányt, de mivel még nincsen szezon, ezért még nagyon sok bolt és kocsma van bezárva. Nagyon megéheztem, mivel a lányokkal én nem ettem, ezért betértünk az egyik mellékutcába egy jó helyre, kívülről úgy nézett ki, hogy drága lesz, de végülis elfogadható áraik vannak és rendes főtt, grillezett és sült ennivalókat árulnak (a nevét már nem tudom, mert a névjegykártyát odaadtam másnak, hogy menjenek oda enni :)). Bárány husit ettem, amit vasedényben sütöttek, rizzsel és sok grillezett zöldséggel, amit yoghurttal öntöttek le. Utána még maradtunk egy kicsit teázni.
Még mászkáltunk és vásároltunk, aztán fölhívtuk Firatot, hogy nem tudna e nekünk mutatni még valamit itt. Mondta, hogy tényleg nincsen sok minden itt, főleg szezonon kívül, de elvisz minket az Icmeler öbölbe, ami kocsival 15 perc Marmaris központjától és ez Marmaris üdülőközpontja lényegében (olyan, mint Rodoszon Faliraki). Mindenhol éttermek (mexikói-kínai-skandináv-indiai-török-görög kajákkal), kocsmák és klubbok vannak, a tengerparton pedig szállodák. 
Itt már Dodi és Brigi örülnek egymásnak. :P Szép homokos tengerpart egy félreeső öbölben, nagyon jó hely, a főszezonban biztos el szeretnék ide jutni. :P
Az Erasmus Ötök. :P Szerintem ez az első kép, amin mindenki rajta van. :D
Hazafelé úgy döntöttünk, hogy stoppolunk, ezért megkértük Firatot, hogy dobjon ki minket a város szélén. Kitettük a kezünket, nem is kellett sokat várni, megállt egy autó és fölvett minket. Öten ültünk a hátsó ülésen, mivel a sofőr úgy gondolta, hogy még egy török gyerek még befér az anyósülésre. :D Egészen Akyakáig hozott minket, jól jártunk mivel 7 líra lett volna a két buszra a jegy, nem is beszélve az utolérhetetlen "heten ülünk egy kocsiban" érzésről (nem az utolsó, hogy ez történt velünk, később utaztunk többen is). :)
