A rendőrségről a városközpont felé vettük az irányt, Serdar és Mehmet mondta, hogy menjük el a Papuc-ba, mivel fél hétig "happy hour" van, ezért a sör csak 2,5 líra. A hely maga nagyon jól nézett ki, fősuli után simán elfoganám én is. :) Sok kerek asztal van benn és bárszékek. Itt is adnak ropogtatni valót, bár később már csak pattogatott kukoricát (amit annyira nem részesítek előnyben, mert ha beleragad a fogamba a héja, akkor 2-3 órán keresztül kell piszkálni a nyelvemmel, hogy kijöjjön). Ketten pultoznak és ketten pedig viszik ki a rendelést, ők is nagyon kedvesek és felismerik az embert, ha visszamegy (ez egy későbbi történet:)).

Sokan találkoztunk ott, összetoltunk pár asztalt és körbeültük. Később Serkan is odaért és a két cseh srác is. Sokat beszélgettünk, sörözgettünk. Többek között az is kiderült, hogy nem szabad a másik ember hugáról érdeklődni. Nekem mondták, hogy most az egyszer elnézik, de ilyenekért a legjobb barátok is meg szokták ütni egymást. :) Megemlítette Mehmet, hogy már évek óta ismeri Serdart, de még egyszer hallotta Serdartól, hogy a huga felől érdeklőde, azt mondta, hogy annyira komolyan venné a dolgot, hogy utána szóba se állna vele. Mesélte, hogy a török fiúk nagyon vigyáznak a lánytestvér(ek)re és az anyjukra. Mielőtt arra gondolna mindenki, hogy ez milyen jó, azt is el kell mondani, hogy bizonyos esetekben a fiútestvér megtilthatja a hugának, hogy valamit csináljon vagy kihívóan viselkedjen (vagy, hogy facebookra "kitámasztom magam az ajtóban és kitolom a popim, mert woo-hoo girl vagyok" képeket rakjon ki :)).

Telt az idő, nagyon untam magam, gondoltam megiszom egy raki-t (már írtam róla korábban, átlátszó és ha vizet öntünk hozzá akkor fehér lesz). Valójában itt kezdődött az érdekes része az estémnek, mivel eléggé sunyi ez a raki, mivel nem érzed az ízét a víz miatt, de valójában a csaposon is múlt, mert duplát tukmált rám, tehát "én nem tehetek róla". :)

Kihozták a rakimat, hozzá másik pohárban ugyanannyi vizet. Gondoltam úgy isszák, hogy egyet kortyolnak ebből, utána egyet abból, de én összeakartam önteni, mivel elvileg úgy kell inni. Találékony, talpraesett gyerek vagyok, ezért magamhoz vettem egy kiürült söröskorsót és összeöntöttem a dolgokat. Ezek után még kértem hozzá jeget és mikor meglátták, hogy korsóból iszom a rakit (szerintem életükben először láttak ilyet :)) néhány csapos odaállt nézni, hogy mi történik az asztalunknál. Miután konstatálták, hogy megittam a korsót és nem fordulok le a székről, sőt kérek egy másikat, egyből a szívükbe zártak, hogy szeretem mennyire szeretem a török nemzeti italt, a rakit :D és hoztak harapnivalót a második mellé. Mint mondtam már a törökök nagyon sok zöldséget esznek és mindenre citromot locsolnak, nekem is kihoztak egy ilyen kis tálat, volt rajta birsalmagerezd és uborkadarabok citrommal lelocsolva, nagyon finomak voltak a rakival együtt. Végül még megittam itt egy harmadikat, de a többiek már mindenképp menni akartak, úgyhogy menni kellett, mivel éhesek voltak, bár én még inkább mentem volna valahova.

Serdar végül mondta, hogy elvisz egy helyre, amit úgy hívnak, hogy Rocker. Ez egy szimpla klubhelyiség, viszont aznap este élőzene szólt (tribute). Kikértünk két rakit, hoztak nekünk mogyikat és leültünk. A zenekar még számot is küldött nekem, miután megtudták, hogy külföldi vagyok (nem egyedi eset, később megint törént ilyen, csak máshol:)) . A zenétől jó kedvem lett és táncolni szerettem volna valakivel, így hát fölpattantam a székemről és elkezdtem lányok utána nézni... Itt szembesültem először azzal, hogy nem Európában vagyok és nem úgy mennek a dolgok, mint nálunk. Szerencse, hogy Serdar velem volt aznap este.

Fölkértem egy szép lányt táncolni, de ami ezután következett, azt nem kívánom senkinek. Egyrészt csak ezért, hogy odamentem hozzá, a lány barátnője torkaszakadtából elkezdett üvölteni velem, amit nem csak azért nem értettem, mert nem tudok törökül, de azért sem, mert hangos volt a zene, én pedig nem tudtam, hogy ez most miért jó neki egyáltalán. Serdar végül gyorsan a segítségemre sietett, megoldotta szerencsére a dolgot, legalábbis akkor úgy látszódott. Eltelt pár perc és megjelent egy fiú, hogy bizony ő a lánynak a barátja és mi történt. Serdar elmagyarázta neki, hogy külföldi vagyok és csak föl akartam kérni táncolni, még nem is táncoltunk. Végül a srác nem csinált belőle akkora ügyet, mint a lánynak a barátnője szerencsére, de attól függetlenül eléggé rossz élmény számomra. Szóval aki idejön és nem ismeri a lányt akit föl akar kérni, az sokkal jobban vigyázzon, mint nálunk odahaza, mivel elég rossz helyzetbe lehet kerülni (bár pár nappal később volt jó élményem is :)).

Elindultunk Serdar háza felé, mivel a többiek már ott vártak minket, mert aznap nem jöttünk haza Akyakába. Egy társasház legtetején bérel egy dupla lakást, kandallóval, erkéllyel, 4 vagy 5 szobával, konyhával, tényleg nagyon nagy, tizen voltunk, de kényelmesen elfértünk a házban, találkoztam a lakótársaival is. Hajnalban feküdtünk csak le, Serdar kinn aludt a nappaliban, hogy a lányoknak legyen külön szobájuk. :)